Pannonhalmi Bencés Főapátság

Hortobágyi T. Cirill: Gyógynövénytermesztés hagyománya és jelene a Pannonhalmi Főapátság kertjében!

A monostorokba zárt bölcsesség

Az európai gyógynövénykultúra megteremtésében kiemelkedő szerepet játszottak a monostorok. Ismeretes, hogy az ókori írásos kultúrát a könyvmásoló műhelyekben dolgozó szerzetesek mentették át az újkor számára. Mivel a monostorok egyik legfontosabb szolgálata kezdetek óta a betegek gyógyítása volt, a szerzetesek a gyógynövényes könyveket bizonyára nemcsak másolták, hanem nagy érdeklődéssel olvasták is. Így tehát az ókor tudományosságán nőttek föl.

Szent Benedek, a nyugati szerzetesség atyja Kr.u. 540 körül írta reguláját, a szerzetesi életszabályzatot. A bencés regula elterjesztése Nagy Károly uralkodó nevéhez fűződik, aki birodalomépítő politikájában fontos szerepet szánt a szerzeteseknek, kulturális és gazdasági központokká emelve a monostorokat. Ő maga több monostort is alapított.

Kórház a templom mellett

Az építkezésekhez 820 körül készíttetett egy tervet, amely később a Szent Gallen-i kolostorterv néven vált ismertté. A terv maga idejében nagyon újszerű volt, a templom mellé kórházat terveztek, sőt orvosi lakást is. A gyógynövényes kert (herbularius) terve is teljesen precíz volt, pontosan leírták, melyik ágyásba milyen gyógynövényt kell ültetni. Már akkor tudták, hogy nem mindegy, mely növények kerülnek egymás mellé! A szerzetesek - a kiszámíthatóság miatt - elsősorban a gyógynövényeket termesztették: a zsályát, a rutát, a mentát, a citromfüvet, a rozmaringot, az izsópot, a ricinust, a benedekfüvet stb.

A gyógynövényekből gyógyszert készítettek a betegek számára: kenőcsöt (unquentum), gyógyolajat (emulsio), zselét (electuarium), labdacsot (pillula), port (pulvis), alkoholos kivonatot (tinctura), teát (decoctum) stb., külső és belső használatra egyaránt. A már említett kolostortervben az orvos lakása mellett megtaláljuk a gyógyszerkészítésre szánt helyiséget (domus medicorum) is.

A gyógyítás szertartása

A monostori gyógyászat igazi titka abban rejlik, hogy a gyógyító szerzetes nemcsak a természet erejével számol, hanem a fűben, fában orvosságot alkotó, teremtő Isten erejével is. Szertartáskönyvek sokasága gazdag áldásgyűjteményekkel tanúskodik arról, hogy a gyógynövényeket megáldották, a betegekért pedig imádkoztak. Nem mágiát űz a középkor gyógyító szerzetese, amikor imádkozik; nemcsak imádkozik a betegért, hanem valóban hatásos, saját maga készítette gyógyszert is ad neki.

A századokon át megszakítás nélkül működő monostorok óriási tapasztalatot halmoztak fel a gyógyítás terén, könyvekben, receptúrákban lejegyezve, melyek ma is hozzáférhetők.

Magyar kertek

Rapaics Raymund Magyar kertek című művében, amikor a 996-ban Pannonhalmán megtelepedett szerzetesek kertkultúráját kutatja, szintén a Szent Gallen-i kolostorkertre hivatkozik. Pannonhalmán is az lehetett a minta. Az apátság levéltára őriz 1201-ből egy helyi keletkezésű oklevelet, melynek hitelesítői között megtalálható a "kórház mestere, Márton" szerzetes is. II. András király 1221-ben megerősített egy birtokadományt, amely a szerzetesek betegházának fenntartását szolgálta. Oros pannonhalmi apát pedig 1226-ban a jövedelmek egy részét az idegen betegek ápolására rendelte.

Az apátság, alapítása után nem sokkal - épp úgy, mint a korabeli más európai monostorok - kórházat tartott fenn a környék betegeinek ellátására, ahol szerzetesek gyógyítottak.

Pannonhalmi orvosi tanácsok

Könyvtárunk anyaga a barokk korra jelentős gyarapodást mutat.

Az 1658-as könyvtári katalógus tanúsága szerint 36 db orvosi vonatkozású mű található a könyvtárban. A korai szakkönyvek közül az 1540-es frankfurti kiadású Dorstenius: Botanikon a legértékesebb. A végéhez kötött számozatlan lapokon receptek, orvosi tanácsok kéziratos feljegyzését találjuk. Aláhúzások, margóra írt bejegyzések igazolják, hogy nap mint nap forgatandó kézikönyvnek tekintették. Magyar nyelvű növény-megnevezései nyelvtörténeti szempontból, a receptek és az orvosi tanácsok gyógyászati szempontból jelentősek.

1786-ig folyamatosan éltek gyógyítással foglalkozó szerzetesek Pannonhalmán: Edel Demjén és Kiss Demjén sebész, Reisch Elek és Monni Lukács gyógyszerész testvérek. A könyvtár megőrizte szakkönyveiket, kéziratos feljegyzéseiket, receptúra gyűjteményeiket, rendeléstani kézikönyveiket, melyben saját tapasztalatukat, az általuk alkalmazott módszereket és eljárásokat írták le.

A gyógyteák születése

Talán Reisch Elek gyógyszerész testvér hagyatéka a legértékesebb. Bajorországból származott, már képzett gyógyszerészként jött a monostorba. Praescriptiones medicae (Orvosi előírások) című rendeléstani kéziratos könyve különösen izgalmas. Hallgató korától kezdve jegyezte ebbe a könyvecskébe azt a több mint 500 receptet, amelyet ő maga is alkalmazott. Leginkább a gyógyteákat kedvelte. Az ő receptjei alapján készült el a pannonhalmi teacsalád eddig megjelent négy terméke: a Laudes, a Veperás, a Májvédő és a Szívnyugtató tea.

A mai kutatómunka izgalmas feladata összevetni a régi receptek eljárásait, összetevőit, a kolostori gyógyászat tapasztalatát korunk farmakológiai, toxikológiai, klinikai és fitoanalitikai vizsgálatainak eredményeivel.

A gyógynövénytermelés jelene és tervei:

 Jelenleg négy hektáron termelünk levendulát. A teljes termést házilag dolgozzuk fel. A szárított virág egy részt illatpárnákba töltjük, más része csokorként kerül forgalomba.

A virág zöméből gőzdesztillációs eljárással levendula olajat állítunk elő.

Egy LEADER pályázat keretében az elkövetkező évben bővíteni kívánjuk a levendula termőterületét, továbbá 1-1 ha citromfű, orvosi zsálya és kerti kakukkfű telepítéssel szeretnénk bővíteni a kínálatot.

 

www.bences.hu